A gyermek és a gyász
Felnőttként leginkább meg szeretnénk védeni a gyermekeket a halál realitásától és a gyász fájdalmától. Talán azt is megfogalmazzuk, hogy a gyerekek még nem értik, túl fiatalok, és nem bírják el ezeket a terheket. A gyermek és a gyász viszonyát közelebbről megnézve azonban azt látjuk, hogy a halál jelen van az életünkben, és az ő világukat is befolyásolja. Ettől nem védenünk kell, hanem segítenünk őket abban, hogy életkoruknak megfelelően megbirkózhassanak a veszteséggel. Ennek egyik legfontosabb része az, hogy viselkedésünkkel példát mutassunk számukra érzéseik és a gyász kifejezéséhez, megéléséhez. Így mutathatjuk meg azt, hogy ez természetes kifejeződése az elvesztett személy iránti szeretetnek.
A gyermek gyászfeldolgozásában vannak olyan sajátosságok a gyászreakciót, gyászuk folyamatát tekintve, amik a felnőttek számára sem feltétlenül érthetőek.
Érzések
A felnőttekre jellemző érzések, mint a szomorúság, harag, bűntudat, szorongás megjelenhet a gyermek gyászában is, de ezek rövid periódusokban jelentkeznek. Viselkedésükben megjelenhet az is, hogy a gyermek megválasztja gyászának helyét is. Lehet, hogy csak otthon érzékelhető, de az iskolában, a kortárscsoport társaságában nem.
Tűnhet úgy a felnőtt számára, hogy a gyermek nem fogja fel azt, mi történt. A gyermek és a gyász viszonyában a helyzethez nem illő viselkedés, közömbösség hátterében inkább az állhat, hogy nem tudja, hogyan is viselkedjen, vagy nem tudja megfelelően kifejezni az érzéseit. Az egymást követő veszteségek hatása a halmozódás hatására erősödhet, összeadódhat.
Tünetek
A regresszív tünetek minden életkorban jellemzőek lehetnek, ilyenkor egy korábbi fejlődési szakaszra jellemző jelenségek jelenhetnek meg. A kultúránk szomatikusan gyászol, így a gyermek és a gyász kapcsolatában testi tünetek is gyakoriak, mint a fejfájás, hasfájás. Előfordulhatnak alvási és táplálkozási zavarok, az iskolai teljesítőképesség szintjének visszaesése. Felléphet harag, agresszió, bizonytalan érzések akár az elhunyt irányába is, illetve bűntudat, önvád is, amikor azt érezhetik, hogy ők az okozói például a szülő elvesztésének.
A gyászfolyamatuk elhúzódhat: életkoronként a veszteséget, a hiányt más és más dimenzióban érezhetik, különböző szinten értik meg a betegséget, és az elmúlást. Ilyenkor gyászukat újra és újra átélik, és a gyász elnyúlhat. Ilyenkor nem ritka az elhunyt szülő idealizálása, de akár az ellenkezője is előfordulhat.
Ezek a tünetek beletartoznak a gyermek és a gyász folyamatának jellegzetességeibe, természetes folyamatába. A fájdalom enyhülésében rendkívül fontos az érzelmileg stabil családi háttér és segítség. Lényeges tényező még a közösség, és az idő. Általában fél év után már várható, hogy a gyermek aktivitása a korábbi szinten működjön.
Amennyiben úgy érzi, hogy segítségre van szüksége abban, hogy jobban megértse gyermekét, a gyermek és a gyász viszonyát, vagy tudatosabban szeretné segíteni ebben a nehéz helyzetben, keressen bizalommal. Szülőkonzultáció során olyan eszközöket kaphat, melyekkel hatékonyabban támogathatja gyermekét a feldolgozásban.